Tovább a tartalomhoz

Karbantartás-tervezés és -ütemezés

≈ 10 perc olvasás · 2015 szó

Aki otthon csaptelepet cserél, és csak szerelés közben veszi észre, hogy nincs meg a megfelelő tömítés, fél délutánt tölt autókázással. Az ipari karbantartásban ugyanez történik, műszakok szintjén: a technikus nem a csavarnál veszíti az időt, hanem az alkatrész és az engedély utáni járkálással.

A karbantartás-tervezés és -ütemezés az a folyamatpáros, amely a karbantartó munkaerő termelékenységét a munkafolyamatból eltávolított pazarlás révén növeli. A tervezés (planning) azt határozza meg, mi kell a munkához és hogyan kell elvégezni: anyag, szakipari munkatípus és képzettségi szint, létszám, szerszám, engedély, mindez egy munkaterv-csomagban. Az ütemezés (scheduling) azt dönti el, mikor és ki végezze. Reaktív környezetben (ahol a karbantartói erőforrás több mint 20%-a nem tervezett munkára megy) a termelékenység 30% alatt van, hatékony tervezéssel és ütemezéssel elérheti a 60%-ot: ez lényegében megduplázza az ugyanazon erőforrással elvégezhető munkát.

ps-termelekenyseg.svg 1. ábra: a tervezés és ütemezés a karbantartói termelékenységet ~30%-ról ~60%-ra emeli.

Azoknak, akik a karbantartási munka előkészítéséért, kiosztásáért és a hét ütemtervéért felelnek: karbantartási vezető · karbantartás-tervező (planner) · ütemező · közvetlen karbantartási felügyelő · megbízhatósági mérnök · üzem- és műszakvezető · raktár- és beszerzés-felelős.

A modul elvégzése után képes leszel:

  • elválasztani a tervezést az ütemezéstől, és felsorolni a munkaterv-csomag nyolc pontját
  • beállítani a tervező-arányt és a „kell-e tervezni?” döntési fát
  • kiszámolni a csapat heti nettó kapacitását, és arra ütemezni
  • mérni a három kulcs teljesítményjelzőt
  • Tervezés = mi és hogyan (anyag, szakma és képzettség, létszám, szerszám, engedély); ütemezés = mikor és ki.
  • A proaktív munka a reaktív költségének negyede–fele; a termelékenység 30% → 60% (≈ kétszeres munka).
  • A tervező-arány 15–20 : 1 (technikus : tervező); külön ütemezővel a tervező akár 30:1, az ütemező 60:1. Rossz arány = a tervezőprogramok bukásának fő oka.
  • Döntési fa mondja meg, mit kell tervezni; a tervező-ütemező funkció a munka ≥ 80%-át dolgozza fel.
  • Heti ütemezés a leghatékonyabb (a napi túl ingatag), és a nettó kapacitásra, ne a névleges órára.
  • Csak kész munkát ütemezz; a felügyelő a 8 órás műszakból ≥ 6 órát a csapattal tölt.
  • 3 KPI: munkamegoszlás 20/40/40, tervezési megfelelés, ütemezés megfelelősége.

Mi a karbantartás-tervezés és -ütemezés, és miben különbözik a kettő?

Szekció neve “Mi a karbantartás-tervezés és -ütemezés, és miben különbözik a kettő?”

A kettő külön kérdésre válaszol: a tervezés azt mondja meg, mi kell a munkához és hogyan végezzük el, az ütemezés azt, mikor és ki végezze. Tervezés nélkül nincs mit ütemezni, ütemezés nélkül a legjobb munkaterv is a fiókban marad.

A tervező munkaköri kötelessége, hogy minden nem-vészhelyzeti megrendeléshez meglegyen a teljes munkaterv-csomag. Épp ez korlátozza, hány megrendelést tud feldolgozni: ezért olyan fontos a tervező-arány.

A megtakarítás három területen jelentkezik: karbantartó munkaerő, anyagok, vállalkozók. A munkaerő-oldalon a termelékenység ~30%-ról ~60%-ra nő. Az anyag-oldalon az igények előrejelzése jobb beszállítói árat, optimális készletszintet, kevesebb lejárt eltarthatóságot, just-in-time ellátást és csomagba gyűjtést (kitting) hoz. A vállalkozói költség a hatékonyabb kiosztás révén csökken.

Nem mindet: a kritériumot minden szervezet maga szabja meg, ezért a folyamat egy döntési fával / folyamatábrával kezdődik.

ps-dontesifa.svg 2. ábra: a belépő döntési fa, a munkaigénytől a heti ütemtervig.

A kis, „menj és csináld” / „ugorj be” munkák (egy technikusi képességet, azaz egy szakmát igénylő, 1–2 óránál rövidebb feladat, készleten lévő alkatrésszel) nem igényelnek tervezést. Ami teljesíti a minimális kritériumokat, a kijelölt tervezőhöz kerül; az összetettebb (üzemleállási, nagyleállási) munka tervezési szakemberhez.

A tervező a munkát megvizsgálva nyolc tételt határoz meg:

  1. az összes szükséges anyag;
  2. a megadott szakipari munkatípus és képzettségi szint;
  3. a szakipari technikusok szükséges száma;
  4. az összes szükséges szerszám felsorolása;
  5. az összes nem szabványos berendezés felsorolása;
  6. a munka összes lépésének részletes leírása;
  7. az összes biztonsági követelmény felsorolása;
  8. az összes vonatkozó hatósági (munkavédelmi, környezetvédelmi) előírás, engedély.

A tervezői munkaterhet nem a naponta betervezett megrendelések számából érdemes becsülni (a munkák bonyolultsága eltérő), hanem a kiszolgált technikusok számából. A jó technikus : tervező arány 15 : 1 – 20 : 1, ha ugyanaz a személy tervez és ütemez. Ennél magasabb arány rontja a program hatékonyságát; 15-nél kevesebb technikusnál viszont a tervező valószínűleg nincs helyesen foglalkoztatva. Külön pozícióknál az arány a tervezőnél 30:1-ig, az ütemezőnél 60:1-ig mehet. Ha az arányt nem tartják ésszerű keretek között, a minőség látja kárát: az iparban ez volt a megbukott tervezőprogramok nagy többségének kiváltó oka.

A kész terv az ütemezésbe kerül. A közvetlen karbantartási felügyelő felel azért, hogy a munka a tervező munkaterve szerint készüljön el: a tervező megadja a szakma- és képzettségi szintet, a felügyelő pedig konkrétan kijelöli a technikus(oka)t. Ehhez a felügyelőnek a 8 órás műszakból legalább 6 órát a csapattal a helyszínen kell töltenie (adminisztrációra legfeljebb 2 óra), különben nincs kellő ellenőrzés.

Heti ütemezés a leghatékonyabb. A napi ütemezés túl ingatag: ha az indulás után 16 órával állítják be, egy közbejött meghibásodás felborítja. A heti ütem rugalmasságot ad (teret hagy a vészhelyzeteknek), miközben elég kontrollt biztosít az erőforrás-pazarlás ellen; a vészhelyzeti munka, a megszakítások és a PM heti alapon kiátlagolható.

ps-nettokapacitas.svg 3. ábra: a teljes névleges óraszámból a várható megszakításokat levonva kapjuk a ténylegesen ütemezhető kapacitást.

A trükk, hogy ne a teljes névleges órára, hanem a szabad kapacitásra ütemezz. Példa: 520 óra (10 fő × 40 + 2 alvállalkozó × 40 + 5 túlóra műszak × 8); levonások: 30% havária (156), 5% hiányzás (26), 20% PM (104) = 286 óra; ütemezhető = 520 − 286 = 234 óra. Ennyi elmaradt munkát beütemezve elérhető a ≥ 95% ütemezési pontosság.

A ciklus hat lépés, és egy héttel előre fut: a tervező a hét végén zárja a backlogot, a következő heti ütemtervet pedig pénteken adja át a felügyelőnek.

ps-heticiklus.svg 4. ábra: a heti ciklus a backlogtól a végrehajtásig és lezárásig, majd újraindul.

  1. Backlog összegyűjtése a hét végén (minden elvégzésre váró, befejezetlen munka).
  2. A következő hétre szabad szakipari kapacitás kiszámítása (nettó kapacitás).
  3. A backlogból kész munkák kiválasztása prioritás / szükségesség dátuma / eszköz-rendelkezésre állás szerint, a kapacitás kihasználásáig; a tervező opcionális kategóriában további munkákat is betehet arra az esetre, ha a reaktív munka a vártnál kevesebb, vagy a termelési ütemterv változása korlátozza a munka alá vonható berendezéseket.
  4. Vezetői jóváhagyás: a karbantartásvezető a kezdet előtti csütörtökön egyeztet a termelés/üzemeltetés vezetőivel (átsorolás, véglegesítés).
  5. A tervező csomagot (megrendelések, kiszedési lista, engedélyek) ad a felügyelőnek péntek délben; a felügyelő meghatározza a sorrendet és kijelöli a technikusokat.
  6. Végrehajtás, lezárás, nyomon követés: a tervező csütörtökre felkészül a következő ciklusra.

Három mutató kormányozza a folyamatot: a munka összetétele, a tervezés és az ütemezés pontossága.

ps-kpi.svg 5. ábra: a három kulcsmutató, alatta a lefedettségi és arány-követelmény.

  • Munkamegoszlás megrendelés-típus szerint: az adott típusú munkára szánt órák az összes munkaóra százalékában; a cél 20/40/40, azaz reaktív < 20%, megelőző ~40%, tervezett korrektív ~40%.
  • Tervezési megfelelés (planning compliance): a becsült órák a ténylegesen felhasznált órákhoz viszonyítva. Integrált (karbantartási + üzemeltetési) ütemezésnél a karbantartási ütemterv pontatlansága közvetlenül kihat a termelési ütemtervre. A vezető lefuratolhat az eltérést okozó megrendelésekig; ha az ok nem a tervezési folyamat, a vizsgálat másik javítandó problémára mutat rá.
  • Ütemezés megfelelősége (schedule compliance): a beütemezett órák a ténylegesen ledolgozott órákhoz viszonyítva, százalékban. Megrendelés-darabszám is használható, de csak a részletezett óraszám mellett, mert az eltérések valós oka csak abból állapítható meg.

Mikor NE használd? (a módszer korlátai)

Szekció neve “Mikor NE használd? (a módszer korlátai)”

Van munka, amelyen a tervezés tiszta veszteség, és vannak számok, amelyeket nem szabad receptként átvenni.

  • Vészhelyzeti munkánál. Ezt definíció szerint nem tervezik; a heti ütemtervben a havária-levonás hagy rá helyet.
  • A kis „menj és csináld” munkánál. Egy szakma, 1–2 óránál rövidebb, alkatrész készleten: itt a tervezés adminisztratív pazarlás.
  • Napi vagy más ciklusban. A napi ütem nem megbízható, a többi ütemterv vagy nem ellenőrzött, vagy túl behatárolt.
  • A létszámarányok receptként. A 15–20 : 1, a 30:1 és a 60:1 általános kiindulópont, a szervezeti és földrajzi adottságok szerint igazítandó.
  • Egyetlen sablonként. Több tervezőnél az ütemterveket és a szakmákat egyeztetni kell, a területi karbantartás eltérhet a központitól.

Így ismered fel, hogy nálad nincs valódi tervezés-ütemezés: a munka 50–70%-a nincs benne a heti ütemtervben, nincs ütemezés-megfelelőség mérés, a csapatok a heti órakeret kevesebb mint 75%-ára vannak beütemezve, és a „megjavítjuk, ha elromlik” gondolkodás uralkodik.

  • Rossz tervező-arány: túl sok technikus egy tervezőre → romló minőség → programbukás.
  • Napi ütemezés: túl ingatag, egy közbejött hiba felborítja.
  • Nem kész munka ütemezése: hiányzó alkatrész vagy engedély = termeléskiesés és elpazarolt erőforrás.
  • Teljes névleges órára ütemezés: a levonások nélkül az ütemterv irreális.
  • A felügyelő adminban ragad: ha nem tölt ≥6 órát a csapattal, nincs ellenőrzés.
  • Nincs döntési fa: minden munkát „terveznek”, a kis „menj és csináld” feladatokat is.

A tervezés-ütemezés iparágfüggetlen. A folyamatiparban a tervezés a biztonságot is szolgálja: a munkaterv-csomag tartalmazza a munkaengedélyeket, a védőfelszerelést és a biztonsági követelményeket, így a csapat a „kész-e a munka” kapun átengedve kezd. A jó tervezés egyúttal a wrench-time (értékteremtő idő) növelője: kevesebb keresgélés és várakozás. Egy veszélyes (Seveso) üzemben a nem tervezett, „ütemtörő” munka nemcsak drága, hanem kockázatosabb is.

A sorrend számít: előbb a kapuk, utána a heti ritmus, végül a mérés.

  • Állítsd be a tervező-arányt (15–20:1) és a döntési fát; a lefedettségi követelmény, hogy a funkció a karbantartási munka ≥ 80%-át feldolgozza.
  • Tervezz teljes csomagot (a nyolc pont), heti ciklusban és a nettó kapacitásra ütemezz, majd mérd a három kulcsmutatót.
  • Válaszd szét a két kérdést. Előbb a munkaterv-csomag (mi kell), utána az ütemterv (mikor és ki).
  • Először a kaput húzd meg. A döntési fa többet ér, mint egy tökéletes sablon, amely minden apró munkára ráborul.
  • A tervező-arány szervezeti döntés. A megbukott tervezőprogramok többsége itt bukott el; 15 technikus alatt viszont keresd, mivel foglalkozik még a tervező.
  • Ütemezz nettó kapacitásra. A névleges óra ígéret, nem kapacitás.
  • Ha nem méred az ütemezés megfelelőségét, nincs ütemezésed. Óraszám nélküli darabszám nem mutatja meg, hol csúszik szét a hét.

Az „ütemtörő” (reaktív) munka és a vészhelyzeti megszakítások, a nettó-kapacitás levonásai, a műszaknaplóból (OPEREX) mérhetők, így a következő heti ütemterv realisztikus marad. A „kész-e a munka” státusz a műszakátadásban rögzíthető.

Magyar English (kanonikus) Megjegyzés
Tervezés Planning mi és hogyan
Ütemezés Scheduling mikor és ki
Tervező / ütemező Planner / scheduler mit-hogyan / mikor-ki
Elmaradt munka Backlog befejezetlen munkák
Ütemtörő munka Schedule-breaker nem tervezett reaktív munka
Nettó kapacitás Net capacity szabad, ütemezhető óra
Tervezési megfelelés Planning compliance becsült vs. felhasznált óra
Ütemezés megfelelősége Schedule compliance beütemezett vs. ledolgozott óra
Értékteremtő idő Wrench time tiszta munkavégzési idő

A terminológia az Uptime Elements szóhasználatát követi.

Mi a különbség a tervezés és az ütemezés között?

A tervezés azt határozza meg, mi szükséges a munkához és hogyan kell elvégezni (anyag, szakma, képzettség, létszám, szerszám, engedély); az ütemezés azt, mikor és ki végezze.

Miért heti, és nem napi az ütemezés?

A napi ütemezés túl ingatag, egy közbejött meghibásodás felborítja. A heti ütem rugalmasságot ad a vészhelyzeteknek, és elég kontrollt biztosít az erőforrás-pazarlás ellen.

Mit jelent a nettó-kapacitásos ütemezés?

Hogy a névleges óraszámból levonjuk a várható megszakításokat (havária, hiányzás, PM), és csak a maradék szabad kapacitásra ütemezünk. A példában 520 − 286 = 234 óra.

Önellenőrző kérdések

  1. Egy 30 fős technikusi csapatnál hány tervező kell, ha ugyanaz a személy tervez és ütemez is?
  2. A heti ütemtervben 180 becsült óra szerepelt, a munkák 240 órát vittek el. Melyik mutató romlott, és mit vizsgálsz elsőként?
  3. Egy szíjcseréhez egy szakma kell, 40 perc alatt kész, az alkatrész készleten van. Megtervezed?

Válaszkulcs: 1) Kettő: a 15–20 : 1 sávban 30 technikus két tervezőt igényel. · 2) A tervezési megfelelés; le kell furatolni az eltérést okozó megrendelésekig, és ha az ok nem a tervezési folyamat, más javítandó problémát találsz. · 3) Nem: ez „menj és csináld” munka.

Alkalmazott feladat

  • Számold ki a csapatod jövő heti nettó kapacitását: a névleges óraszámból vond le a haváriát, a hiányzást és a PM-et, majd nézd meg, mennyi backlog-óra fér bele.

megelozo-karbantartas | cmms | ope-wrench-time | megbizhatosagi-strategia | operatortol-fuggo-megbizhatosag | kritikussag-analizis | megbizhatosagi-kpi

  • Uptime Elements megbízhatósági keretrendszer, © NetexpressUSA Inc. d/b/a Reliabilityweb.com: a »tervezés és ütemezés« elem.
  • Terry Wireman: Maintenance Strategy Series, illetve Zero Breakdown Strategies (2012). Reliabilityweb.com, Fort Myers.